• Hajnal István Kör_2

Dimenziók VI. konferencia!

Tér - Táj - Kép Képi ábrázolások, társadalmi térhasználat és táj(re)konstrukciók a történelemben

Helyszín 2022. május 19. Csütörtök ELTE BTK Központi Olvasóterem 1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8., Főépület földszint 14.

2022. május 20. Péntek Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, földszint 39.


A programfüzet itt elérhető!

Hatodik alkalommal rendezi meg közös interdiszciplináris konferenciáját az ELTE Művelődéstörténeti Tanszéke és az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszéke. A Dimenziók VI. konferencia témája a társadalmi tér leképeződése, a természeti és települési térhasználat változásai, a táj kulturális és történeti értelmezése, a kép és az ember kapcsolata. A szervezők várnak minden olyan előadást, amely ezt a témakört járja körül a táradalom- és a természettudományok kutatásai, módszerei és eszközei segítségével. A konferencia előadásai az eddigi hagyományoknak megfelelően 2023-ban tanulmánykötetben jelennek meg.

Idő és tér, tér és idő. Egymást kiegészítő, egymással vetekedő fogalmak, alapvető „episztemológiai tájékozódási pontok” (Gyáni G. 2007) a tudományos mezőben. Habár a térbeliség a természettudományok és ezen belül kiemelten a fizika territóriumához tartozott, a természeti viszonyok és a társadalmi jelenségek kapcsolatát az önmagát hídként értelmező földrajztudomány már a 19. század végén hangsúlyozta. A 20. század második felében a társadalomtudományokban, így a szociológiában is megjelentek a társadalmi cselekvés térbeliségét vizsgáló kutatások. A téri vagy „térbeli fordulatnak” köszönhetően az elmúlt évtizedekben a bölcsészettudományokban szintén hangsúlyosabbá váltak a térrel kapcsolatos szempontrendszerek.

A TÉRben és időben értelmezett jelenségek, és a közöttük fellelhető, bonyolult hálózatokat alkotó kölcsönhatások vizsgálati terepeként a TÁJ szimbolikus jelentőségűvé vált. „A táj olyan területegység, amelyet huzamosabb ideig állandó kulturális, társadalmi, gazdasági és ökológiai tulajdonságok jellemeznek és ezáltal elválik környezetétől” – fogalmazta meg Kósa László (1998). Az egyediségükben sajátos, ám általános törvényszerűségek szerint értelmezhető tájak számos tudományterületet megihletnek, jelentőségük az új évezred tudományos megismerésében sem csökkent. Nem csak maga a táj, hanem a róla alkotott KÉP is egy folyamatos konstrukció része. „Az emberi tevékenységnek a természettel való minden kapcsolata, minden emberföldrajzi tény, mint eredménye és kifejezője ennek a kapcsolatnak, attól az örökös, öntudatos és célirányos mozgásban levő tényezőtől függ, amit embernek nevezünk.” (Brunhes, J. 1913)



21 views0 comments