Felhívás a Hajnal István Kör idei konferenciájára!

A Hajnal István Kör idei konferenciája Debrecenben kerül megrendezésre, augusztus 27–29. között, Könyv és média témában.

Jelentkezni 2026. május 15-ig a hajnaltitkar@gmail.com címre küldött absztrakttal lehetséges.

Könyv és olvasás társadalomtörténete.docx

Download DOCX • 313KB

A könyv és az olvasás társadalomtörténete

(Konferencia-felhívás)

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület 2026-os, éves konferenciája kísérlet kíván lenni, hogy a könyv témáját beiktassa a társadalomtörténeti stúdiumok közé. Szembeötlő ugyanis az eltérés a hazai tradíciók és az immár több évtizedes nemzetközi trendek között: a francia és német könyvtörténeti kutatások, amelyek a 60-as évektől igen komoly eredményeket hoztak, az adott tudományos mezőben kifejezetten történeti stúdiumnak számítottak – míg a magyar anyag esetében ez megmaradt az irodalomtörténészek vagy a bibliográfusok érdeklődési területének. Pedig – s ez újabb aktualitást kölcsönöz egy ilyen tanácskozásnak – idén 150 éves a Magyar Könyvszemle, amely nem csak az egyik legrégebbi, folyamatosan megjelenő magyar folyóirat, hanem  a világ legelső könyvtörténeti szakközlönye is. Ilyenformán akár az is vizsgálatra érdemes, milyen koncepció mentén hozták létre ezt a kezdetben inkább könyv- és sajtótörténeti folyóiratot, s hogyan módosult ez a kezdeti elképzelés inkább egy könyves kiindulású művelődéstörténeti lap irányába. Hogyan illeszkedett bele ez a folyóirat a 19. század magyar tudományfelfogásába, s miképpen módosult mindez 150 év alatt? Az ezzel való számvetés elvezethet ahhoz a kérdéshez, ennek ellenére miért nem vált a könyv- és sajtótörténet igazán történeti stúdiummá Magyarországon, s miért volt meglehetősen kevés és sporadikus nyoma mindazon eredményeknek, amelyeket a francia kutatás fel tudott mutatni (gondoljunk csak például Robert Darnton könyvére a Nagy Francia Enciklopédia terjesztéséről: ennek a munkának a hivatkozása nálunk inkább irodalomtörténészek munkáiban történt meg, pedig igen sok tanulsága lenne történeti szempontból is.). Ilyen módon egy, a könyv témája köré szerveződő konferencia végre lehetőséget adhat arra, hogy történeti reflexiók szülessenek a kérdés nyilvánvaló társadalomtörténeti vonatkozásairól is.

Ezért nem elsősorban a könyvtárgy létrehozása vagy tartalmi leírása-elemzése kerül a tanácskozás középpontjában, hanem a könyv létrehozásának, terjesztésének, kereskedelmének és birtoklásának, illetve olvasásának (befogadásának) a problémái. Ráadásul minderre egy olyan időpontban kerülhet sor, amely – globális értelemben – a könyv hagyományos fogalmának átalakulása és/vagy megsemmisülése lehetőségével kénytelen szembesülni: az internetes tartalmak felértékelődésének a folyamata számos esetben leváltja a hagyományos publikációs formákat, illetve – s ez talán még érdekesebb – sajátos funkciómegoszlásokat hoz létre, amelynek következtében egyszerre és párhuzamosan kell számolni a kéziratosság, a nyomtatott könyv és a digitális tartalmak jelenlétével. Roger Chartier egy néhány éve megjelent cikkében így fogalmazott: „Az írásos kultúra hosszú története során minden változás (a kódex megjelenése, a nyomtatás feltalálása, az olvasás forradalmai) mindig egyedi együttélést eredményezett a múltbeli szokások és az új technikák között. Minden alkalommal az írott kultúra új szerepet adott a régi tárgyaknak és gyakorlatoknak: a tekercs a kódex korában, a kézirat a nyomtatás korában.[...] A digitális forradalom éppen egy ilyen átszervezést kényszerít az írott kultúrára. Az új diskurzus rendjében, amely jelenleg alakul, nem hiszem, hogy a könyv, mindkét értelemben (mint tárgy és mint esztétikai/szellemi mű) hirtelen eltűnne.” (Roger Chartier: La mort du livre? Communication et Langages 2009/1 57–65. Letöltés: https://shs.cairn.info/revue-communication-et-langages1-2009-1-page-57?lang=fr&tab=texte-integral)

Ugyanakkor viszont számolni kell az olvasásnak is a jelentős átalakulásával. Az olvasásnak mint magányos befogadási aktusnak a vizsgálatára történeti szempontból csak akkor van mód, ha ennek a megragadására fellelhető valamilyen írásbeli nyom, amely forrásnak tekinthető. Példaként említhető a későközépkori latin nyelvű prédikációs segédkönyvek kulcsszórendszere, amely lehetővé tette, hogy a tematikailag hasonló bibliai textusok és az egyházatyák szövegértelmezései könnyebben felhasználhatók legyenek egy-egy prédikáció összeállításakor (erről magyarországi vonatkozásban Bárczi Ildikó monográfiája tájékoztat). A kompilálásnak ez a formája s későbbi, még a 19. század elején is megragadható változatai (gondoljunk csak a fiatal Kölcsey fönnmaradt és utóbb kiadott kijegyzéseire a számára fontos olvasmányokból) a szöveg befogadásának a lehetőségeit mutatják, mint ahogy a különböző helyekről (akár szépirodalmi textusokból) összeállított florilegiumok (Kisfaludy Sándornak maradtak fönn például ilyen kéziratos könyvecskéi) vagy a személyes használatra szánt kéziratos énekeskönyvek léte is ilyen szempontból fontos támpont lehet. Az olvasás történeti vizsgálatához tartozik a közönség társadalmi, területi vagy éppen társadalmi nemi és generációs szempontok szerinti bővülése és változása, amely egyfelől a népszerű olvasmányok felbukkanásával és elterjedésével ragadható meg, másfelől pedig egyes kötetpéldányok rájegyzéseinek vagy beleírt glosszáinak a feltárásával. Külön kérdés lehet az iskoláztatás általánossá válásával összefüggő jelenségek vizsgálata, s így az egyes történelmi korokban „kötelező olvasmányokká” emelkedő szövegek hatásának a kérdése is. Mint ahogy a könyvsikerek létének történeti vizsgálata is tanulságos: mely szövegek jutnak el ilyen népszerűséghez, s milyen források alapján megragadni ennek a sikernek a mibenlétét, illetve ezen belül a befogadás egységességét vagy éppen differenciálódását.

A nyomtatott könyv idő előrehaladtával egyre nemesebbé válik, s birtoklása is látványos változáson megy keresztül. A reprezentatív, külön terekbe telepített díszkönyvtár középkori és koraújkori felbukkanása és a használatban lévő munkakönyvtár mellett és után megjelenik a polgári otthonokban jelen lévő, dekoratív célzattal elhelyezett könyv is, azaz a könyv puszta berendezési tárggyá is válhat. Mindezek a változások szintén méltók a történeti elemzésre, s miközben a hazai szakirodalomban a koraújkori főúri könyvtárakról bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, s ismerünk rekonstruált írói könyvtárakat is a későbbi századokból (ilyen például Jókai Mór vagy Arany János fönnmaradt könyvtára), a könyvtár funkcióváltozásáról még alig született elemzés.

Külön kérdés – de az előzővel szorosan összefügg – ennek a populáris vetülete: milyen terjesztése, használati és olvasati módja van a szakirodalomban többnyire ponyvának nevezett népszerű olvasmányoknak. A ponyvakutatás – a magyar nyelvű anyagon ezt a leginkább Pogány Péter alapozta meg – az utóbbi években átment egy megújuláson: egy fontos konferencia s a belőle készült tanulmánykötet igyekezett újrafogalmazni a kérdéseket. Ezek közül a felmerülő problémák közül most csupán néhányat emelünk ki. Egyáltalán mi is a ponyva, hogyan definiálhatók tartalmilag, formailag és kulturálisan az ide besorolható kiadványok (nyilván nem elegendő kizárólag a terjesztés módjára utaló, s ezzel túlságosan erősen korlátozó kifejezéssel megelégedni). Mikortól s egyáltalán meddig (napjainkig?) beszélhetünk ponyváról, s mikortól célszerű immár inkább a „népszerű olvasmányok” terminust használnunk? Irodalomnak tekintendő-e a ponyva – ha igen, akkor ez milyen irodalomszemléltet implikál? Hol lehet fellelni a kutatás bázisául szolgáló forrásanyagot, hogyan lehet megkonstruálni azt a korpuszt, amelyet elemzésre méltathatunk? Miféleképpen lehet ezt történeti forrásnak is tekinteni? Ez a konferencia most lehetőséget ad arra, hogy a néprajz és az irodalomtörténet oldaláról feltett kérdésekre történeti válaszok is szülessenek.

A téma szempontjából az is fontos fejlemény, hogy tavaly fejeződött be az a Hites Sándor vezette Lendület-kutatás, amely az irodalom és a politikai gazdaságtörténet határterületével foglalkozott, irodalomtörténészek, gazdaságtörténészek és közgazdászok együttműködését teremtve meg. A kutatócsoport igen komoly publikációs tevékenységet fejtett ki, konferenciákat szervezett, amelyeknek az anyagát ki is adták, valamint támogatott számos olyan kötetet is (monográfiát és tanulmánykötetet), amely az irodalom művelésének gazdasági feltételeit és körülményeit tárta fel. Ezek az eredmények mind bekapcsolhatók a most megszervezett konferencia keretébe, s a konferencia segíthet a továbbgondolás irányainak kijelölésében.

A könyvre irányuló kérdésfelvetésbe természetesen beletartozik a nyomtatott médiára (folyóiratokra) irányuló figyelem is. Az utóbbi időben komolyan előtérbe került médiaelméleti megközelítések, amelyek kultúratudományi keretbe helyezték a kérdés vizsgálatát, elsősorban irodalomtörténészek elemzési eszközeként funkcionálnak idehaza. Kevésbé kapott azonban figyelmet a média társadalomtörténeti vizsgálata. Idetartoznak a folyóiratok kialakulásának, virágzásának és megszűnésének a problémái: mikor és hogyan bukkan föl a nyomtatott folyóirat mint kulturális jelenség, milyen gazdasági háttere van a folyóiratok létrejöttének, hogyan találja meg egy lap a saját olvasóit (az előfizetés és terjesztés kérdései)? Milyen kimutatható hatása van (lehet) egy folyóiratnak, s ennek milyen időbeli távlatai vannak? Milyen felügyeleti formái vannak az ilyen keretben megjelenő tartalmaknak? Ehhez külön is ajánlható Köpeczi Béla frissen megjelent kötete, amely ehhez a vizsgálathoz kínál dokumentumokat (Köpeczi Béla: A tények igazsága. Fejezetek a művelődéspolitika történetéből 1953–1988. S. a. r. Széchenyi Ágnes. Erdély Öröksége Alapítvány – Marton Opitz Kiadó, Bp., 2025.). A kérdés sajátos vetülete, amely ez előzőekhez is kapcsolódik, a cenzúra kérdése: ez milyen történeti változatokat mutat, illetve a folyóiratok és könyvek miféleképpen tudnak alkalmazkodni a cenzúra jelenlétéhez? Hogyan próbálják mindezt kijátszani az alkotók? Milyen játszmák zajlanak le írók és cenzorok között? Hogyan jött létre a kelet-európai szocializmus világában a második nyilvánosság fogalma, s miképpen alakult a szamizdat mint történeti jelenség?

Néhány további lehetséges témaötlet:

Az olvasás átalakulása, történeti módozatai és jelenkori formái

A könyv létrehozásának gazdasági háttere (könyvkiadás, finanszírozás)

A könyvterjesztés különböző lehetőségei, a könyvpiac szereplőinek gazdasági stratégiái

A „nyomtatás forradalmá”-nak társadalmi hatásai

A könyv birtoklása mint státuszszimbólum és hatalmi eszköz (könyvtártörténet, könyvgyűjtés)

A ponyva kiadásának, terjesztésének és birtoklásának történeti kérdései

A könyvtárak létrejötte és differenciálódása, a könyvrendszerezés módszerei, a könyvgyűjtés társadalomtörténet

A kölcsönkönyvtárak létrejötte és működése

A tudástranszfer lehetőségei a könyvek és folyóiratok révén

A nyomtatott folyóiratok történeti alakulása és ennek gazdasági háttere (alapítás és megszűnés, gazdasági megtérülés vagy ráfizetés)

A legalitás és illegalitás határán (a szamizdat jelensége és körülményei)

A szamizdat mint kulturális technika és mint politikai eszköz

A könyvek kiadásának ellenőrzése és korlátozása (a cenzúra történeti változatai, cenzúra és öncenzúra viszonya)

A cenzúra megkerülése és kijátszási lehetőségei

Jelentkezni 2026. május 15-ig a hajnaltitkar@gmail.com címre küldött absztrakttal lehetséges.

Ajánlott bibliográfia

Általános (könyvtörténet)

Roger Chartier: The Author’s Hand and the Printer’s Mind: Transformations of the Written Word in Early Modern Europe, Wiley, 2013.

Les Trois révolutions du livre: Actes du colloque international de Lyon/Villeurbanne (1998),

Szerk. Frédéric Barbier. Genève, Droz, 2001.

Rautenberg, Ursula : Buchwissenschaft in Deutschland: Ein Handbuch, Berlin – New York, De Gruyter, 2010.

Yann Sordet: Histoire du livre et de l’édition. Production et circulation, formes et mutations.

Paris, Éditions Albin Michel, 2021.

Actes du colloque international de Lyon/Villeurbanne (1998)

David Finkelstein and Alistar McCleery (Ed.): The Book History Reader, London, 2004.

Lucien Febvre – Henri-Jean Martin: A könyv születése. A nyomtatott könyv születése a 15–18. században, Bp., Osiris, 2005.

Robert Darnton: Lúdanyó meséi és más tanulmányok, Bp., General Press, [2010].

Kommunikáció/médiatörténet; digitális kultúra

Keiderling, Thomas, Arnulf Kutsch und Rüdiger Steinmetz (hg.): Buch – Markt – Theorie:

Kommunikations- und medienwissenschaftliche Perspektiven. Erdmann Weyrauch gewidmet.

Erlangen, 2007.

Michael Giesecke: Von den Mythen der Buchkultur zu den Visionen der

Informationsgesellschaft. Trendforschungen zur kulturellen Medienökologie. Suhrkamp,

2002.

Michael Giesecke: Die Entdeckung der kommunikativen Welt: Studien zur

kulturvergleichenden Mediengeschichte, Suhrkamp, 2007.

Constanze Drumm, Doris Moser, Arno Rußegger: Neues vom Buch (Angewandte

Literaturwissenschaft). Studien Verlag, 2007.

François Gèze:  La double nature du livre. Quatre décennies de mutations dans la „chaîne du

livre”. Paris, Les Belles Lettres, 2023.

L’enseignement des lettres et le numérique 2012 (letöltés: https://shs.cairn.info/revue-le-francais-aujourd-hui-2012-3?lang=fr)

Könyvkereskedelem

Robert Darnton: The Business of Enlightenment. A Publishing History of the Encyclopédie 1775–1800. Harvard University Press, 1979.

Robert Darnton: Pirating and Publishing. The Book Trade in the Age of Enlightenment. Oxford, 2021.

Jeffrey Freedman:  Books without borders in Enlightenment Europe. French cosmopolitanism

and German literary markets Philadelphia. University of Pennsylvania Press, 2012.

V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában 1473 – 1800. Bp., Balassi, 1999.

Halmos Károly – Sebők Richárd: Csőd, könyv, kultúra. Kultúraváltás alulnézetből. Bp., reciti, 2024.

Populáris irodalom

Rudolf Schenda: Volk ohne Buch. Studien zur Sozialgeschichte der populären Lesestoffe 1770–1910. Frankfurt am Main, Vittorio Klosterman, 1970. (Studien zur Philosophie und Literatur des neuzehnten Jahrhunderts) 

Colportage et lecture populaire. Imprimés de large circulation en Europe XVI-XIXe siècle.

Paris, 1996.

David Vincent: The Rise of Mass Literacy: Reading and Writing in Modern Europe, Wiley, 2000.

A magyar ponyva új tüköre. Tanulmányok a népszerű nyomtatványok kutatásáról. Szerk. Chikány Judit – Csörsz Rumen István. Bp., reciti, 2024. (Reciti konferenciakötetek 28.).

Olvasás, befogadás

Guglielmo Cavallo – Roger Chartier (szerk.): Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Bp., Balassi, 2000.

Bárczi Ildikó: Ars compilandi: A késő középkori prédikációs segédkönyvek forráshasználata. Bp., Universitas, 2007.

Cenzúra

Robert Darnton: Censors at work. How States Shaped Literature, Nem York – London, W. W. Norton & Company, 2015.

Christine Haug – Franziska Mayer (hg.): Geheimliteratur und Geheimbuchhandel in Europa

im 18.Jahrhundert. Wiesbaden, Harrasowitz Verlag, 2011.

Barbara de Negroni: Lectures interdites: le travail des censeurs au XVIIIe siècle: 1723–

1774. Paris, A. Michel, 1995. 377 p.-[2] p. de cartes. (Bibliothèque Albin Michel. Histoire).

Hervert G. Göpfert – Erdmann Weyrauch: „Unmoralisch an sich…”. Zensur im 18. und 19.

Jahrhundert. Wiesbaden, 1988.

Granasztói Olga: Francia könyvek magyar olvasói. A tiltott irodalom fogadtatása Magyarországon 1770–1810. Bp., Universitas – Országos Széchényi Könyvtár, 2009. (Res Libraria III.).

Szamizdat

Danyi Gábor: Az írógép és az utazótáska. Szamizdat irodalom Magyarországon 1956 – 1989. Pécs, Kronosz Kiadó, 2023.

A könyv mint tárgy (könyvhasználat)

Evanghelia Stead (ed.): Reading Books and Prints as Cultural Objects, Palgrave, 2018.

Mona Körte – Cornelia Ortlieb (hg.): Verbergen · Überschreiben ·Zerreißen. Formen der

Bücherzerstörung in Literatur, Kunst und Religion. Berlin, Erich Schmidt Verlag, 2007.

Christine Bénévent: Miroirs d’encre: histoire du livre, désirs de lecture.  Editions de l’EHESS, 2022.

David McKitterick: Textes imprimés et textes manuscrits. La quête de l’ordre 1450–1830

Lyon, ENS Éditions, 2018.

Sajtó

Yannick Portebois – Dorothy Speirs: Entre le livre et le journal. Tome 1: Le recueil

périodique du XIX e  siècle. Tome 2: Des machines et des hommes. Lyon, ENS Éditions /

Institut d’histoire du livre, 2013.

Joad Raymond - Noah Moxham (ed.): News networks in early modern Europe. Brill, 2016.

Török Zsuzsa: Periodika-tudomány, periodika-kutatás. Az angolszász paradigma. Irodalomtörténeti Közlemények, 126. évf. (2022), 2. szám, 221–245.

Médiaelmélet

Kálai Sándor – Maksa Gyula: Bevezetés a médiakultúra tanulmányozásába. [Debrecen], Debreceni Egyetemi Kiadó, 2022. (Debreceni irodalom- és kultúratudományi tankönyvek).

Friedrich Kittler: Optikai médiumok. Berlini előadás, 1999. Ford. Kelemen Pál. Bp., Magyar Műhely – Ráció, 2005. (Techné és teória). 

K. Ludwig Pfeiffer: A mediális és az imaginárius: egy kultúrantropológiai médiaelmélet dimenziói. Ford. Kerekes Amália. Bp., Magyar Műhely – Ráció, 2005. (Techné és teória).

Budapest, 2026. ápr. 2.

Granasztói Olga – Szilágyi Márton

Foto: Fortepan / Brogyáni Jenő