Benda Gyula (1943-2005)

Benda Gyula (1943-2005) a 20. század utolsó negyedében megerősödő és intézményesülő magyarországi társadalomtörténeti kutatás kimagasló alakja.

Indíttatását erősen meghatározta a családi közeg, amelybe született: történész apja, Benda Kálmán hatása nemcsak humán érdeklődésében mutatkozott meg, de természetessé vált számára két kötődés: a nemzetközi, elsősorban francia szakmai kapcsolatok ápolása, és egyfajta szociális elköteleződés, elsősorban a vidéki Magyarország iránti kíváncsiság. E kettő összekapcsolódása öltött testet később pályája során a társadalomtörténeti érdeklődése kibontakozásában. A belvárosi elitgimnáziumban töltött éveit követően az ELTE bölcsészkarának magyar és történelem szakán tanult és szerzett diplomát. Ezután a strassbourgi egyetem hallgatója volt egy évre, majd (1968-tól) ugyanott az egyetem magyar lektora lett. 

Hazatérve, 1971-től a KSH Történeti Statisztikai Kutatócsoportjában dolgozott, 1975-től osztályvezető tisztséget töltött be a KSH Társadalomstatisztikai Főosztályán. Miután ellenzéki politikai tevékenysége – egy szamizdatban megjelent tanulmánya és a Charta 77 aláírása – miatt elveszítette állását, 1980-tól a Néprajzi Múzeumban jutott újabb munkalehetőséghez. A rendszerváltás nyomán nyílt meg előtte az út, hogy rendszeres formában bekapcsolódjon az egyetemi oktatásba (azelőtt például a Széchenyi István Szakkollégiumban tanított): 1991-ben az ELTE BTK-n ekkor szerveződött Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszéknek lett az egyik meghatározó alapítója. A nem sokkal később létrehozott Atelier Francia-Magyar Társadalomtudományi Műhely munkájában is kezdettől részt vett. Fontos szerepe volt az ELTE BTK-n a Bácskai Vera által alapított társadalomtörténeti doktori iskola programjának kialakításában is.

Kutatóként talán leginkább Keszthely mezőváros, uradalmi központ 18-19. századi társadalomtörténetének monográfusaként vált ismertté. Eredetileg doktori disszertációként elkészült, és csak halála után publikált Zsellérből polgár. Társadalmi változás egy dunántúli kisvárosban. Keszthely társadalma 1740-1849 című kötete a polgári átalakulás folyamatának páratlan gazdagságú elemzése. A könyv nem csupán értékes lokális esettanulmány, hanem tükrözi szerzőjének a téma kutatásával eltöltött több mint húsz éve alatt jelentősen módosuló szemléletét; a statisztikai reprezentáció mellé a mikrotörténeti elemzések felépítését, újszerűnek számító módszerekkel és témákkal való kísérletezést. Ám Benda nem csupán a keszthelyi vonatkozású publikációi révén van ma is jelen a társadalomtörténészi olvasmányjegyzékekben. Az újkori társadalmi átalakulás alapvető fogalmának tisztázásához hozzájáruló cikke (A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége), az anyagi kultúra tükreként látott inventáriumokra irányuló forrásközlése (A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai, I–III.) és az idevágó tanulmányai, a családrekonstitúciós eljárás hazai történetét értékelő írása (A magyarországi családrekonstitúciós vizsgálatok mérlege), vagy az agrártörténeti adattára (Statisztikai adatok a magyar mezrőgazdaság történetéhez, 1767–1867), nem utolsó sorban pedig egy 18. századi nemesi család karrierútja (Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a 18. század közepén. Parraghy László hagyatéka) a maguk területén megkerülhetetlen munkák.

Benda Gyula a társadalomtörténész közösség megteremtésében is különleges szerepet játszott. A Hajnal István Kör – mint a Magyar Történelmi Társulattól független, országos szakmai egyesület – sikeres megszerveződéséhez az 1980-as évek második felében jelentős mértékben hozzájárult az ő informális kapcsolathálója, amelynek előzménye a területi levéltárakban és a múzeumokban dolgozó kollégák sokaságával kialakult jó viszonya volt. Benda nemcsak szószólója volt annak a felfogásnak, hogy a történeti megismerés szempontjából a lokális kutatásban nagy potenciál rejlik, hanem sokat is tett ennek kibontakoztatásáért. A szakmai közösség működése szívügye volt: a hozzá eljuttatott kéziratok véleményezése és a kollégák útjának egyengetése prioritást élvezett az értékrendjében a saját karriersikerével szemben is.

Ez utóbbi szerepvállalásának két elemét szükséges külön is kiemelni. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban – főként az Osiris Kiadó és az Atelier kiadványainak sorozatszerkesztőjeként –, hogy a magyarul olvasók könyvespolcára felkerülhetett például Peter Burke és Emmanuel Le Roy Ladurie, E. P. Thompson és Alan Macfarlane, Nathalie Zemon Davis és Giovanni Levi monográfiája, s ezeken keresztül az erre fogékony érdeklődők közvetlenül ismerkedhettek meg a társadalomtörténeti látásmód friss irányzataival. Emellett nagy kedvvel és energiával foglalkozott az egyetemi hallgatóival, és ennek során sokakban ébresztette fel a történeti kutatás iránti lelkesedést, sokaknak adta át a kutatáshoz szükséges tudás kivételesen széles eszköztárát. A társadalomtörténeti doktori iskolában évfolyamok számára bizonyult meghatározó, nagy tanáregyéniségnek, aki a rendkívül kiterjedt forrásimeretét és a nemzetközi szakirodalomban való jártasságát kamatoztatva szinte bármilyen témához értőn, s ráadásul a diák fejlődését szem előtt tartó módon, tapintatosan, nagy pedagógiai érzékkel tudott hozzászólni. Mindezt a francia és magyar történészek különböző generációiról szóló hatalmas anekdotakincséből merítve, ironikus történetekkel fűszerezte. A Hajnal István Kör mai középnemzedéke számára meghatározó élményt jelentett Benda Gyula tanáregyénisége. A fiatalok szakmai, szellemi fejlődése iránti különleges elkötelezettsége miatt döntött úgy egyesületünk, hogy a legtehetségesebb pályakezdő társadalomtörténészek munkáinak honorálására alapított díját Benda Gyuláról nevezi el.

Benda Gyula válogatott bibliográfiája.

 

1966

Angol és osztrák lapok az 1947-es magyar parlamenti választásokról. In Tanulmányok a magyar népi demokratikus forradalom történetéből. Szerk.: Horváth Jenő és Izsák Lajos. ELTE Legújabbkori magyar történti tudományos diákkör. Bp. 289-304.

A pragmatizmus után (The Social Sciences in Historical Study. Szerk. H.G.I. Aitken, New York, 1954. 181 p.; Generalization in the Writing of History: A Report of the Comittee on Historical Analysis of the Social Science Research Council. Szerk. L. Gottschalk, Chicago, 1963. 255 p.) Filozófiai Szemle 1966. 572-574. (Ismertetés)

 

1969

A magyaroktatás és a külföldi magyarság. in: Magyartanítás külföldön. Az 1969. augusztus 29-i lektori értekezlet anyagából. Kézirat gyanánt. Művelődésügyi Minisztérium és Kulturális Kapcsolatok Intézete, Bp. 45-47.

 

1970

Tankönyv és magyar kultúra (Lelkes: Manuel de Hongrois). Az 1970. augusztus 28-i lektori értekezlet anyagából. Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767-1867.Kézirat gyanánt. Művelődésügyi Minisztérium, Bp. 38-40.

 

1973

Bárándy János statisztikai adatai a magyar mezőgazdaságról. Agrártörténeti Szemle 1-2. 115-138.

Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 1767-1867. Statisztikai Kiadó, Bp. Számok és történelem 1.

Wrigley, Edward Anthony: Népesedés és történelem. Kossuth, Bp. Ford. Benda Gyula.

Production et exportation des céréales en Hongrie (1770-1870). In: Köpeczi Béla - H. Balázs Éva (dir.): Paysannerie francaise, paysannerie hongroise XVI-XXe siecle. Akadémiai, Bp. 187-197.

 

1974

Gellériné Lázár Márta: A jobbágyvilág paraszti emlékképe. ELTE Újkori és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékének kiadványai II. Bp. 1972. 230 l. Századok. 512-514. (Ismertetés)

 

1975.

New Economic History. In: Dányi Dezső (szerk.) Történeti Statisztikai Tanulmányok 1. KSH Bp. 261-276.

Megjegyzések Kosáry Domokos cikkéhez. Valóság 18:3. 99-101. (Kosáry Domokos: Magyarország a XVIII. században. Növekedés vagy hanyatlás?)

 

1977.

Tabellae procreationis frugum – a mezőgazdaságtörténet forrásai 1769-1790. In: A Dunántúl településtörténete II/1. 1767-1848. PAB-VEAB értesítő. Veszprém 31-42.

A Somogy megyei adózók termése 1816-ban. In: Somogy megye múltjából 8. Kaposvár. 135-185.

 

1979.

Benda Gyula (szerk.): A 16-29 éves fiatalok különböző gazdasági aktivitású csoportjainak helyzetét jellemző adatok. Statisztikai Kiadó, Bp. A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének és a MTA Demográfiai Bizottságának közleménye. Társadalomstatisztikai közlemények 47.

Kvantifikáció és történelem (Hozzászólás Granasztói György: A történész és a mérés - egy modell korlátai c. írásához). Történelmi Szemle. 105-108.

Történeti Statisztikai Tanulmányok 1. KSH Könyvtára és OL 1977. Századok. 1115-1118. (Ismertetés)

 

1981.

Fényes Elek forrásai. Agrártörténeti Szemle 365-380.

Tóth Tibor: Hitelezők és adósok. A kölcsönforgalom kérdéséhez Somogyban 1756 - 1812-ben. Történeti Statisztikai füzetek 2. Bp. 1979. KSH. 156 l. Agrártörténeti Szemle 1981. 325-326. (Ismertetés)

 

1982.

Benda Gyula – Hoffmann – Tamás – Szilágyi Miklós – Szuhay Péter: A magyar paraszti mezőgazdaság technikai újításai a XIX.-XX. században. Néprajzi Múzeum, Bp. A Budapesti Néprajzi Múzeum 1982 augusztusában rendezett kiállítás katalógusa.

Benda Gyula - Zimányi Vera: Grand domaine et petite exploitatione en Hongrie (XIIIe - XVIIIe siecle. In: Gunst

 

Péter Hoffmann Tamás (eds.): Grand domaine et petites exploitations en Europe au moyen age et dans les temps modernes. Rapports nationaux. Akadémiai, Bp. 137-156.

Árpaaratás sarlóval és kaszával Lábényszentmiklóson a XVIII. század közepén. Ethnographia 93:3. 438-447.

Imreh István: Erdélyi hétköznapok. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról. Bukarest 1979. Kritérion 346 l.; Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és kapitalzmus történetéből Erdélyben 1848-1914. Bukarest, 1981. Kritérion, 360 l. in A Ráday Gyüjtemény Évkönyve II. 1981. Bp. 1982. 331-336. (Ismertetés)

A történeti források kiadásának szabályozása. Ethnographia. 319-320. (Ismertetés)

Pierre Lescalopier utazása Erdélybe. (Útinapló) 1574. Európa – Helikon, Bp. Bibliotheca Historica. Közreadja, az utószót és a jegyzeteket írta Benda Kálmán és Tardy Lajos. Ford Benda Gyula, Benda Kálmán, Tardy Lajos.

 

1983.

Benda Gyula-Hadházy Ágnes-Molnár Adrienn: Az egyetemi és főiskolai hallgatók rekrutációja és néhány szociális jellemzője. Kutatási jelentés. Ifjúsági Kutató Csoport, Bp.

Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. Ethnographia 1983. 341-343. (Ismertetés)

Michaud, Claude: Felvilágosodás, szabadkőművesség és politika a XVIII. század végén. Fekete János levelezése. Akadémiai, Bp. 558-599. Klny Századokból. ford. Benda Gyula.

 

1984.

Budapest társadalma, 1945-1970. Budapest Fővárosi Levéltár Közleményei 84. 51-90.

Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a XVIII. század közepén. (Parraghy László hagyatéka). Agrártörténelmi szemle 26:1-2. 1-84.

Benda Gyula - Hadházy Ágnes - Molnár Adrienn: Pályák, karok, hallgatók. Ifjúsági Szemle 4:2. 24-36.

Zala megyei nemesek életviszonyai a XVIII. században. In: Hofer Tamás (szerk.): Történeti antropológia. (Antropológiai írások 9-10) MTA Néprajzi Kutatócsoport, Bp.313-327.

 

1985.

Entwicklungstendenzen im 18. Jahrhundert. In: Zimányi Vera (hrsg von): Studien zur deutschen und ungarischen Wirtschaftentwicklung. Akadémiai, Bp. (A Debrecenben 1980 szept. 23-26. tartott 5. DDR-ungarische Wirtschafthistorikerkonferenz előadásai.) 85-87.

 

1986.

Benda Gyula-Hadházy Ágnes-Molnár Adrienn: Egyetemi és főiskolai hallgatók rekrutációja. In: Schiffer Péter és Soltész Anikó (összeállította): KISZ – Ifjúság – Társadalom. Ifjúsági, Bp.110-129.

 

1987.

Benda Gyula-Orbán Viktor: Kelet - Nyugat találkozó. Századvég 4-5. 210-216.

Egy mezővárosi közösség rekonstrukciója 1700 és 1850 között. Kérdések és lehetőségek Keszthely példáján. In: Á. Varga László (szerk.): Rendi társadalom - Polgári társadalom I. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. 145-151.

 

1988.

A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai I. Keszthely 1711-1820. Néprajzi Múzeum, Bp. Fontes Musei Ethnographiae 1 (közreadja Benda Gyula).

Benda Gyula - Király Ferenc: Iparosok egy kisváros társadalmában. In: Nagybákay Péter – Németh Gábor (szerk.): VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium. MTA-VEAB. Veszprém. 31-45.

Mannheims, Hildegard - Klaus Roth: Verlassverzeichnisse. Internationale Bibliographie. Münster 1984. Ethnographia 268-269. (Ismertetés)

 

1989.

Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. In: Bilkei Irén (szerk.) Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg. (Zalai Gyűjtemény 28.) 241-249.

A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen, 1790-1848. In: Építészet az Alföldön. Arany János Múzeum, Nagykőrös. (Acta Musei de János Arany nominati.) 133-161.

 

1990.

Milyen társaságot? Nézetek politika és a tudomány kérdésköréhez. Magyar nemzet 53:145. 4.

Politikai földrajz. Magyar Nemzet 53: 241.

Egy tudományos fogalom születése. (A polgárosodás Erdei Ferenc műveiben) Magyar nemzet 53:271. mell 2.

Gyula Benda – Komlos, John: Agricultural production on a Hungarian Estate in the 19th Century. In: Komlos, John (ed.): Economic Development in the Habsburg Monarchy and the Succession States. East European Monographs, Columbia University Press. 241-250.

 

1991.

Polgár és polgárosodás a történeti irodalomban. In: Tóth András (szerk.): Rendiség és polgárosodás. Előadások a polgárosodásról 1. MTA Poltikatudományi Intézete, Bp. 5-11.

A KSH társadalomstatisztikai főosztályán folytatott szegénységvizsgálatról 1975-1979. Esély 4. 5-11.

A nemzet és hagyományai. Magyar nemzet 54:59. 7.

A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. Századvég 2-3. 169-176.

Van-e közép-európai társadalomfejlődési modell? Európai Fórum. 1:2. 18-27.

Magyarország története 4/1-2. 1686-1790. Gazdaság és társadalom. BUKSz (Budapesti Könyvszemle) 3:3. 316-319. (Ismertetés)

 

1992.

Az anyagi kultúra történeti vizsgálata: inventárium, kvantifikáció, osztályozás. In: Mohay Tamás (szerk.): Közelítések: néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Ethnica, Debrecen. 383-386.

Fehér Ferenc – Benda Gyula: Két bírálat egy könyvről. Holmi 4:6. 876-884. (Bibó István: Különbség.)

 

1993.

Sziget vagy zárvány - kisvárosi polgárosodás a Dunántúlon. In: Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf 1992. Maribor. 147-206.

Benda Gyula – Laszlovszky József – Romhányi Beatrix: History and Computing in Hungary. In: Borodkin, L. I. – Levermann W. (eds.): History and Computing in Eastern Europe. Halbgraue Reihe zur Historischen Fachinformatik. Serie A, Band 21. Scripta Mercaturae Verlag, St. Katharinen. 155-189.

Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-1920). Néprajz egyetemi hallgatóknak 12. KLTE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 1991. Regio 1993/4. 172-176. (Ismertetés)

 

1994.

Ki ma a polgár? Magyar nemzet 57:231.8.

Ki lesz polgár? Magyar nemzet 57:234.8.

Magyar Társadalomtörténeti Adattár. Sic Itur Ad Astra 1-2. 132-138.

A tárgyak termelése és fogyasztása a jobbágyfelszabadítást megelőző évszázadban (szemlélet és háttértényezők). Néprajzi értesítő 76. 85-96.

 

1995.

A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai II. Keszthely 1821-1849. Néprajzi Múzeum, Bp. Fontes Musei Ethnographiae 2. (közreadja Benda Gyula).

A dunántúli városfejlődés Rúzsás Lajos írásaiban. (Rekonstrukció és értékelés). In: Horváth Gyula (szerk.): A Dunántúl szolgálatában. MTA Regionális Kutatások Központja – Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja, Pécs. 51-59.

Rúzsás Lajos és Benda Kálmán levelei. Benda Kálmán hagyatékából közreadja Benda Gyula. In: Horváth Gyula (szerk.): A Dunántúl szolgálatában. MTA Regionális Kutatások Központja – Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja, Pécs. 51-59. 147-161.

Történeti földrajz és geopolitika. Géographie historique. Hérodote. Revue de gépgraphie et de politique különszáma, 1994. 3-4. No.74-75. 300 p. Régió 4. 165-169. (Ismertetés)

Az 1956-os Intézet évkönyvei. Múltunk 1995. 1. 194-198. (Ismertetés)

Schmidt Mária - Benda Gyula - Nagy Endre: Középosztály és polgárosodás. Magyar nemzet. 58:129. 14. [Lejegyezte Javorniczky István]

 

1996.

Utószó. In: March Bloch: A történész mestersége: történetelméleti írások. Osiris, Bp. ford Babarczy Eszter, Kosáry Domokos, Pataki Pál. 201-217.

Márkus István: Polgárosodó parasztság: a magyar társadalomfejlődés egy faluszociológus szemével. Dinasztia, Bp. (a kötet összeállításában közreműködött Benda Gyula)

Alattvalóból állampolgár. A kisvárosi vezetés átalakulása az 1848-49-es forradalom idején. Hévíz 4. 19-22.

L'historiographie hongroise des années 80. In: Antoine Mares (ed.): Histoire et pouvoir en Europe médiane. L'Harmattan, Paris.117-126.

L'historiographie hongroise après 1989. In: Antoine Mares (ed.): Histoire et pouvoir en Europe médiane. L'Harmattan, Paris. 229-237.

KSH Népességtudományi Kutató Intézet Történeti Demográfiai Füzetek. 12. (1993/1) Bp. 1993. 292 p.; 13. (1994/1) Bp. 1994. 201 p.; 14. (1995/1) Bp. 1995. 182 p. Regio 2. 204-209. (Ismertetés)

 

1997.

A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele). In: Cseri Miklós - S. Lackovits Emőke (szerk.): A Balaton-felvidék népi építészete. (A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga.) Szentendre-Veszprém. 293-310.

Kézművesek és gazdák vagyona Zalaegerszegen az osztályos egyezségek tükrében (1762-1850). In: Zalaegerszeg évszázadai. Várostörténeti tanulmányok. Zalaegerszeg megyei jogú város közgyűlése, Zalaegerszeg. 217-250.

A reformáció mikrotörténelme és a városiasodás makrotendenciái. Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció: tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez. Balassi, Bp. 1995. BUKSZ. 9:2. (Ismertetés)

A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái. Századvég 4. 33-42.

 

1998.

"Naplójegyzetei Krasznay Péter kemecsei lakosnak.": visszaemlékezések 1830-1861. Néprajzi Múzeum, Bp. Fontes Musei Ethnographiae 4. (A szöveget gondozta Forrai Ibolya és Árvai Judit. A bevezetőt írta és a névmutatót összeállította Benda Gyula.)

Keszthely népessége 1696-1851. In: Történeti demográfiai füzetek. 16. KSH-NKI, Bp. 77-143.

A közjegyzői iratanyag a történész szemszögéből. In: Hajdú Ákos – Ősz Ferenc (szerk.): Pest-Buda egyesítésének 125. évfordulójára, 1873-1998. Magyar Történészhallgatók Egyesülete, Bp. 57-59.

Benda Gyula- Halmos Károly - Ö. Kovács József: L’Histoire sociale en Hongrie. In: Mission historique francaise en Allemagne. Bulletin 34. 200-209.

Az emlékezet élő helyei. Magyar nemzet. 61:291. 13. [Riporter:] Javorniczky István.

 

1999.

Egy történetírói műhely kialakulása. A Zalai gyűjtemény 25 esztendeje. In: Kapiller Imre - Kiss Gábor (szerk): A Zalai Gyűjtemény 1974-1998. Repertórium. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg (Zalai Gyűjtemény 45.) 21-34.

Budapest társadalma 1945-1970. In: Fokasz Nikosz - Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete III. (1945-1989.) válogatott tanulmányok 2. köt. Új Mandátum, Bp. (Nagyítás szociológiai könyvek 16.) 8-31. (újraközlés)

A város társdalmának térbeli szerkezete. In: Fokasz Nikosz - Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete III. (1945-1989.) válogatott tanulmányok 2. köt. Új Mandátum, Bp. (Nagyítás szociológiai könyvek 16.) 82-90. (újraközlés)

Nora, Pierre: Emlékezet és történelem között. A helyek problematikája. Aetas 3. 142-157. Ford. K. Horváth Zsolt. Jegyz. ell. Benda Gyula.

Fernand Braudel – a Földközi-tenger szerelmese. Café Bábel. 33. 123-125.

Előszó. In: Czoch Gábor - Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Debrecen, Csokonai. 2000. 7-8.

 

2000.

Millennium és társadalomtörténet. Regio. 11:2. 35-54. [Riporter:] Kovács Éva, Melegh Attila.

A halálozás és halandóság Keszthelyen. 1747-1849. In: Történeti demográfiai évkönyv 2000. KSH-NKI. Bp.122-166.

A történelem válsága (Gérard Noiriel: Sur la „crise” de l’histoire. Édition Belin, Paris.1996.) Múltunk 3. 272-275. (Ismertetés)

„A történelmi kellékek ma marketingcikkek.” Élet és Irodalom. 44:27. Benda Gyula történésszel beszélget Javorniczky István.

 

2001.

Kisvárosi társadalom és gimnáziuma. Egy mezővárosi gimnázium helybeli diákjai a 19. század első felében. Korall 3-4. 104-123.

Keszthely – egy monografikus társadalomtörténeti kutatás tanulságai. In: Történeti demográfiai évkönyv 2001. KSH-NKI. Bp. 223-249.

Makkai László. In: Sahin-Tóth Péter (szerk.): Rencontres intellectuelles franco-hongroises – Regards croisés sur l’histoire et la littérature. Collegium Budapest, Bp.

Benda Gyula – Szekeres András (szerk.): Tér és történelem. Előadások az Atelier-ben. L'Harmattan-Atelier, Bp. Atelier füzetek 4.

 

2002.

Patrónusok vagy komák – a keresztszülői kapcsolathálók Keszthelyen 1740-1849. Tabula 8. 3-31.

A háztartások nagysága és szerkezete Keszthelyen. 1757-1851. In: Történeti demográfiai évkönyv 2002. KSH-NKI. Bp.109-143.

Írnitudás és iskola. Acta Papensia. A Pápai Református Gyűjtemények közleményei II. 1–2. sz. 173–180. 2003.

A francia társadalomtörténet intézményeinek története. In: Bódy Zsombor – Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Bp. 113-124.

A társadalomtörténet-írás helyzete és perspektívái hazánkban. In: Sasfi Csaba (szerk.): A társadalomtörténet-írás helyzete hazánkban. Ipar és társadalom a 18-20. században. A Hajnal István Kör 10. jubileumi konferenciája. Salgótarján 1996. aug. 22-23. BFL. Bp. 25-34.

A házasságok Keszthelyen 1750-1849: az átlagtól a mikrotörténelemig, avagy a léptékváltás problémája. Keszthelyi házasságkötések 1770-1849. In: Dobrossy István (szerk.): Mikrotörténelem. Vívmányok és korlátok. Miskolc. (Rendi társadalom - Polgári társadalom 12.) 82-93.

 

Sorozatszerkesztések:

Benda Gyula, Gyurgyák János, Melegh Attila: Metamorphosis historiae. Századvég-Hajnal István Kör, Bp. 1990-93.

Magyarország felfedezése. Több kiadó, Bp. 1994-.

Benda Gyula, Gyurgyák János, Komoróczy Géza: Századvég könyvtár, Történelem. Századvég, Bp. 1994.

Benda Gyula, Gyurgyák János, Komoróczy Géza. Osiris-Századvég könyvtár, Történelem. Osiris-Századvég, Bp. 1995.

Benda Gyula, Gyurgyák János, Komoróczy Géza: Osiris könyvtár Történelem. Osiris, Bp. 1995-

Benda Gyula, Klaniczay Gábor, Szijártó M. István: Osiris Mikrotörténelem. Osiris, Bp. 1999-

Benda Gyula, Bertényi Iván, Potó János: Milleneumi magyar történelem. Források. Osiris, Bp. 1999-.

Benda Gyula, Mazsu János: Csokonai új história. Csokonai, Debrecen. 2000-

Összeállította Sohajda Ferenc.

Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 

Email: 

hajnaltitkar@gmail.com

Elnök:
Tomka Béla
tomka@hist.u-szeged.hu

  • Facebook

Adószám az SZJA 1%-ának felajánlásához

19159243-1-18

Bankszámlaszám:

OTP Bank Nyrt.
11713177-20004295-00000000

Levelezési cím:

Valuch Tibor

4032 Debrecen, Babits M. u. 44.

Székhely:  

6722 Szeged, Egyetem u. 3

© 2020 by HIK

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now