Hajnal István Társadalomtörténeti Egyesület
A Hajnal István Kör története
A Hajnal István Kör (HIK) Társadalomtörténeti Egyesület az 1989-ben elfogadott egyesületi törvény nyomán jött létre jogi személyként, bejegyzésére még ugyanabban az évben sor került. Alapítása ugyanakkor hosszabb ideje formálódó, informális kapcsolatokra épült. Az előzmények közé különféle, a történettudomány művelésének akkori hivatalos központjaitól távolabb eső kutatóhelyekhez és közgyűjteményekhez kapcsolódó körök tartoztak, mint például a KSH Könyvtára vagy (az akkor Marx Károly) Közgazdaságtudományi Egyetemen működő Közép-Kelet-Európa Kutatócsoport körül szerveződő kapcsolatháló. Ezekben az intézményekben egy sor olyan kutató dolgozott, akik számára nem volt szakmailag kielégítő az a szemléleti keret, amelyben Magyarország történetéről az 1970-es, 1980-as években az akadémiai tudományosság képviselői gondolkodtak. Nem értettek egyet a történelem politikacentrikus felfogásával, az osztályharcos sémák kiüresedett felidézésével, vitatták az olyan, a kádárizmus legitimációs céljait is szolgáló dogmákat, mint például az ún. "elkanyarodáselmélet", és elégedetlenséget váltott ki belőlük a történész szakma arisztokratikusnak tűnő elzárkózása a társadalomtudományoktól. Mire 1989-ben a rendszerváltás elhozta az egyesületként való megalakulás jogi lehetőségét, addigra az alapítók két széles részvétel mellett zajló, a hazai társadalomtörténeti kutatás addigi eredményeit és további lehetőségeit felmérő konferencia szervezésén voltak már túl. Történetének kezdetet óta a HIK tagjai évente találkoznak egy tudományos konferencián.
Az alapítók újító szakmai törekvéseit a nyugati (főként francia, illetve angolszász) szakmai irányzatok és módszerek adaptálása, továbbá az interdiszciplinaritás iránti igény fémjelezte. Már az első konferenciákon (és aztán az egyesület tagjai között) a "rokon tudományok" képviselői is feltűntek. További úttörő sajátosság, hogy szakítva az akadémiai történettudománynak a "helytörténet" művelőivel szembeni (gyakran ki nem mondott) idegenkedésével, a társadalomtörténet-írás kibontakozásában az alapítók komoly szerepet szántak a helyi szintű kutatásnak, amiből következett a konferenciákon nagy számú levéltáros, muzeológus és könyvtáros részvétele. Az egyesületben máig érvényesül ez a heterogenitás: a tagság zömét kutató státusú és egyetemeken oktató történészek, valamint közgyűjteményekben alkalmazott kutatók – fővárosiak és vidékiek – alkotják. A közelmúlt HIK-konferenciák résztvevői és az egyesületi tagok között újabban számottevő mértékben jelent meg a doktori iskolák hallgatósága is. Az ő részvételük a generációs váltás lehetőségével együtt a társadalomtörténeti szemlélet folyamatos frissülésének is záloga.
A Hajnal István Kör több mint szakmai egyesület. Aki jelen volt a HIK valamelyik konferenciáján, tanúsíthatja az ilyen alkalmak baráti hangulatát, az új gondolatok és új emberek iránti nyitottságot. A nyaranta, egy-egy vidéki városban tartott konferenciákra, mint baráti találkozókra is érdemes eljárni.
„Egy úttörően eredeti szociológiai szemlélet jelentkezik Hajnal munkáiban, s ezt annál inkább meg kell becsülnünk, mert ez a szemlélet egy minden faji-népi romantika nélkül való magyar gondolkodás terméke, tehát mély és teljes európaiság érvényesül benne a magyar helyzet reális felismerésével..."
Erdei Ferenc
Célunk
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület a társadalomtörténet magyarországi művelését és népszerűsítését tekinti feladatának. Tagjai elsősorban egyetemi és kutató intézeti történészek, levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok, továbbá doktori és egyetemi hallgatók, akik elkötelezettek amellett, hogy hazánk múltját korszerű történettudományi szemléletben, megalapozott kérdésfeltevések mentén vizsgálják. A társadalomtörténeti kutatás a Hajnal István Kör szakmai felfogása szerint három alapelvre épül: az első, hogy a történelem nem redukálható a politikai vagy gazdasági, esetleg más jelenségekre; a gazdaság, politika, kultúra történetét mint a társadalmi létezés egy-egy vetületét kell vizsgálni. A második, hogy Magyarország története nem önmagában vizsgálandó, mert hazánk múltja mindenkor része volt a szűkebb és tágabb régió történetnek, ezért a határokon átnyúló folyamatok vagy akár globális jelenségek, összefüggések figyelembevétele nélkül nem érthetőek meg igazán a magyarországi történések sem. A harmadik pedig, hogy az előbbi két szemléleti elemet kisebb léptékű, helyi kutatásokban is érvényesíteni lehet és kell. Magyarország történetét tájak, települések szintjén is kutatni kell, s a kutatások értékét nem földrajzi léptékük, hanem kérdésfeltevésük és módszertani mélységük szabja meg.
A társadalomtörténet nyitott a történettudomány más irányzatai felé csak úgy, mint a társadalomtudományok megközelítései iránt, ugyanakkor tárgyát elsődlegesen a történeti források feltárásából és elemzéséből meríti. A Hajnal István Kör céljának tekinti, hogy konferenciái révén teret biztosítson a fenti szellemben folyó társadalomtörténeti kutatások nyilvánosságra hozatalához, ösztönözze az ilyen jellegű kutatásokat, találkozási pontként szolgáljon a társadalomtörténet hazai és szomszéd országokbeli kutatóinak, s hogy doktori hallgatók bevonásával hozzájáruljon a szakmai utánpótlás neveléséhez. A Hajnal István Kör elkötelezett a történeti módszertani tudatosság, igényesség mellett, és céljának tekinti a szakmai szempontoktól eltérő megközelítésekkel szemben a professzionális történészi tevékenység védelmét.
Tevékenységünk
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület tevékenységének központi eleme az 1986 óta évente, vidéki városokban megrendezett, tematikus konferenciák sorozata, s a konferencia anyagainak kötetben való megjelentetése. 2019-ig 34 éves konferenciát szervezett az egyesület, s ezek nyomán a Rendi társadalom – polgári társadalom sorozatban 31 kötet jelent meg. Az éves konferenciák mellett a Hajnal István Kör alkalmanként kisebb workshopokat, beszélgetéseket és könyvbemutatókat is szervez. Az utóbbi időszakban az éves konferencián doktori szekciók szervezésével igyekszik a HIK teret biztosítani a szakmába való bekapcsolódásra a fiatal kutatóknak. A módszertani kultúra erősítését célzó törekvéseinek megvalósítása érdekében az Egyesület 2016 óta minden évben odaítéli a Benda Gyula díjat, amellyel fiatal kutatók kimagasló színvonalú, társadalomtörténeti témájú megvédett doktori dolgozatát vagy monográfiáját jutalmazza.
Az Egyesület szoros kapcsolatot ápol a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat szerkesztőségével, mint az ország egyetlen célzottan társadalomtörténeti folyóiratával. A Hajnal István Kör bevételeit mindenekelőtt a tagdíjak biztosítják, valamint a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásai. Korábban, a Nemzeti Civil Alapprogram létrehozása után a Hajnal István Kör több ízben is elnyerte ennek támogatását. Könyvsorozatának megjelentetését az egyesület saját bevételei mellett esetenként a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai biztosítják.
A Hajnal István Kör elkötelezett a kutatói professzionalizmus és a tudomány autonómiája mellett. Ebből fakadóan szükség esetén állásfoglalásokat tesz közzé a szakmai közélet védelmében. A Nyilatkozatok menüpontban találhatóak az egyesület állásfoglalásai.