A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az 1956-os Intézetet érintő kormányzati döntésről
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása az 1956-os Intézetet érintő kormányzati döntéA Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület tiltakozását fejezi ki az 1956-os Intézetet érintő újabb kormányzati intézkedéssel kapcsolatban. Elfogadhatatlan eljárásnak tartjuk, hogy egy tudományos műhelyt az érintettek megkérdezése – sőt, tájékoztatása – nélkül csatoljanak egyik intézménytől a másikhoz. Ráadásul ebben az esetben egy tudományos hivatású, önálló szervezettől, az Országos Széchényi Könyvtártól egy közvetlen minisztériumi alárendeltségben működő intézményhez rendelik hozzá az 1956-os forradalom, és általában a jelenkortörténet-kutatás legfontosabb hazai kutatóintézetét. Tudományos kutatóintézetek – ha valóban azok – elvi és gyakorlati okokból sem működhetnek közvetlenül minisztériumi alárendeltségben, kormányzati háttérintézményként.
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület több mint harminc évvel ezelőtt jött létre, amikor a tudomány autonómiája növekvőben volt Magyarországon. Most már hosszú a sora azoknak az intézkedéseknek, amelyek a tudomány mozgásterét korlátozzák, az 1956-os Intézetre vonatkozó döntés csak egy ezek között. A HIK az első Fidesz-kormány idején, 1999-ben is tiltakozott az ellen, hogy akkor az állami támogatás megvonásával próbálták a perifériára szorítani ezt a tudományos kutatóhelyet, s miután ez nem sikerült később az OSZK-ba való betagolással sem, most a legdurvább végső módszerhez, gyakorlatilag a lehetetlenné tételhez folyamodtak.
Egyesületünk károsnak tart és visszautasít minden olyan tudománypolitikai lépést, amely megfelelő szakmai előkészítés és az érintettekkel való érdemi egyeztetés nélkül történik. Ezek szűkítik a tudomány autonómiáját, s visszahozzák azt a világot, amikor a politikai megbízhatóság, s nem a teljesítmény alapján ítélik meg a tudomány művelőit. Meggyőződésünk, hogy komoly, társadalmunkat szolgáló tudományos eredmények csak akkor születhetnek, ha a kutatók saját tudományterületük normái és logikája szerint dolgozhatnak
Budapest, 2019. június 04.
A Hajnal István Kör nyilatkozata az MTA ügyében
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület – a magyar történész társadalom egyik reprezentatív szakmai szervezeteként – ezúton fejezi ki szolidaritását a Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézeteiben dolgozó valamennyi kolléga mellett, akiket a magyar kormánynak az MTA-ra vonatkozó átgondolatlan, nemzeti érdekeinket sértő átalakítási terve méltatlan és egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetbe hoz.
Határozottan kiállunk a tudományos kutatás szabadsága mellett, s elutasítunk minden olyan kormányzati lépést, ami ezt veszélybe sodorja, s a tudomány képviselői helyett politikusoknak ad elsőbbséget a tudományos döntésekben.
Magyarország fejlődésének záloga és egyetlen érdemi tartaléka a kiművelt emberfők sokasága, ahogyan ezt Széchenyi István is felismerte közel kétszáz évvel ezelőtt, amikor javaslatot tett a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. A magyar kormány – illetve az annak tudománypolitikáját képviselő ITM és az azt irányító Palkovics László miniszter úr – a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatának átalakítását célzó tervezetének megvalósulása esetén nem csupán az ország egyik legnagyobb presztízsű nemzeti intézményét rombolja le, hanem már rövid távon akadályozza a társadalmi és gazdasági innovációt. A napvilágot látott elképzelések súlyosan károsítják az MTA-n folyó élet-, természet-, bölcsészet- és társadalomtudományi kutatásokat, elüldözik az országból a kutatókat, ellehetetlenítik az európai uniós és más nemzetközi alapítányi források bevonását, s így kockáztatják a hazai tudományos alapkutatások jövőjét.
A modern Magyarország számára létszükséglet a politikai és ideológiai befolyástól mentes Magyar Tudományos Akadémia fennmaradása. Az MTA kutatóintézeti hálózatában felhalmozott tudás megőrzéséhez, hasznosításához és fejlesztéséhez nem forráskivonásra, hanem további források biztosítására van szükség. Mindezek ismeretében támogatásunkról biztosítjuk az MTA kutatóintézeteiben dolgozó kollégákat tömörítő Akadémia Dolgozók Fóruma által megfogalmazott követeléseket. A jelenlegi átalakítási ötleteket, a finaszírozásra kiírt manipulatív és szakmailag alacsony színvonalú pályázatot vissza kell vonni. Biztosítani kell az MTA kutatóhálózatának működését, s demokratikus körülmények között, nemzetközi szakértők és az érintettek bevonásával kell kidolgozni a magyar tudományfinanszírozás rendszerét.
A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület elnöksége és választmánya
Budapest, 2019. február 8.
Állásfoglalás az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének felszámolásáról
Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy az ELTE BTK Történeti Intézete 2018. szeptember 13-i tanácsülésén határozatot fogadott el arról, hogy takarékossági kényszerhelyzetre hivatkozva, más szervezeti átalakítások között, beolvasztással megszünteti az ország egyetlen Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékét. Egy Intézet szervezeti struktúrája természetesen egyetemi belügy, ám aligha mi fogjuk az autonómiát csorbítani, ha nem megyünk el szó nélkül sem az átszervezés iránya, sem a végrehajtás módja mellett.
A Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék a rendszerváltozás forgatagában született úgy, hogy törekvéseiben, személyi összetételében sok ponton kapcsolódott a Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesülethez, s így ezek működésük során egymást segítették és erősítették. A Kör első elnöke és alelnöke, Bácskai Vera és Benda Gyula egyben a Tanszék alapítói is voltak, s a Tanszék és a Kör mindig együttesen munkálkodott azon, hogy a magyar historiográfiában elnyerjék helyüket és súlyukat a 20. század végi nemzetközi történettudomány sokszínű, differenciált szakmai törekvései, módszertani megközelítései. Ebből a szempontból mindenképpen aggodalomra ad okot, hogy a magát reformnak nevező intézkedéssor egy hagyományos látószög jegyében visszafordítani próbálja a jelenlegi intézményi keretek között az elmúlt évtizedek során kimunkált, a kínálatot sokszínűvé tevő, azt gazdagító szakmai újításokat (történeti antropológia, történeti demográfia, mikrotörténelem, pszichohistória, prozopográfia, oral history stb.). A magyarországi társadalomtörténet-írás számos, nemzetközi mércével is jelentősnek számító teljesítménye ehhez a tanszékhez kötődött. A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület szellemi bázisát is nagy mértékben az itt dolgozó oktatók és az itt tanuló hallgatók adták. Az sem szolgál megnyugtatásunkra, hogy az átszervezést lehetetlenül rövid idő alatt, a nyilvánosság kizárásával, szűk körű személyi egyeztetéseken keresztül, rossz idők szellemét és gyakorlatát idéző központi vezérléssel készítették elő és vitték keresztül. Az érintetteknek, a tanszékek munkatársainak a véleménye, egyetértése, a tényleges konszenzus kialakítása nem fért bele a tárgyalási stratégiába, s úgy néz ki, hogy a mostani légkörben többségük számára már csak az intézkedésbe való utólagos beletörődés lehetősége marad.
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, mint szakmai érdekképviseleti szervezet nem tartja sem előre mutatónak, sem elfogadhatónak az intézményi szerkezet átalakításának ilyenfajta irányát és gyakorlatát.
A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület Választmánya
2018. szeptember 20.