Az akadémiai szabadság megerősítése - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása

Az akadémiai szabadság megerősítése és a történettudományi kutatás intézményhálózatának megújítása

A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület állásfoglalása

Magyarországon az elmúlt másfél évtized kormányzati hatalomgyakorlása súlyosan korlátozta az akadémiai szabadságot, szétverte és állandó bizonytalanságban tartotta a tudományos kutatóhálózatot. A teljesítmények valóságos értékelését háttérbe szorította a politikai lojalitás követelménye. A politikai hatalom túlterjeszkedése következtében általánossá vált a felkészületlen, de párthű emberek pozícióba helyezése, állandóvá vált a politika beavatkozása a tudományos életben. Ez a gyakorlat különösen súlyosan érintette a történettudományt, hiszen a hatalom uralni akarta a múltat is. Ennek érdekében sorra lehetetlenítettek el kutatóintézeteket (1956-os Intézet, Politikatörténeti Intézet), illetve alulfinanszírozták a történeti kutatás egyetemi tanszékeit és akadémiai intézetét.

Ugyanakkor a kormányzat új, a politikai megrendeléseket és emlékezetpolitikai elvárásokat vagy pedig személyes érdekeket kiszolgáló kutatóintézeteket hozott létre. Egyes tagjaik ugyan értékelhető tudományos munkát is folytattak, de maguk az intézmények alapvetően tudományon kívüli tevékenységet láttak el. Ezekkel az erősen túlfinanszírozott intézményekkel egy ésszerűtlenül tagolt, túlburjánzó és feleslegesen költséges kutatóhelyi struktúra jött létre. Ezzel szemben a teljesítményelvhez ragaszkodó, nemzetközileg is beágyazott akadémiai és egyetemi történettudományi intézetek állandó alulfinanszírozottsággal küzdve nehéz körülmények között próbáltak meg a felszínen maradni.

Mindezek elkerülhetetlenné teszik nemcsak az ettől a korszaktól és politikai gyakorlatától történő elhatárolódást, hanem a történettudományi kutatás intézményrendszerének teljesítményelvű, az akadémiai szabadságot helyreállító megújítását, aminek a legfontosabb lépései a következők lehetnek: 

-      Mindazok, akik társadalom- és történettudományi háttérből érkezve politikai szerepben aktív részesei voltak az akadémiai szabadságot korlátozó és a tudományos intézményrendszernek súlyos károkat okozó gyakorlatnak, ne töltsenek be döntéshozó vagy szakmai legitimációt biztosító szerepet a történettudományi intézményrendszer megújításában és működtetésében.

-      Az emlékezetpolitikai célokból létrehozott különféle történettudományi kutatóintézetek állami támogatását vagy állami fenntartását – létezzenek azok bármilyen jogi formában – meg kell szüntetni. Ilyen alapítványi intézmények, különösen pártpolitikailag bekötött intézetek egyedi döntések alapján ne részesüljenek közpénzből.

-      A megszüntetéssel felszabaduló állami támogatásokat a korábban alulfinanszírozott, a tudományos normák szerint működő kutatóintézetek és kutatóhelyek támogatására kell fordítani. Ennek érdekében javasoljuk egy pályázati rendszer létrehozását, amelyben a források elosztásáról döntő testületbe különböző szakmai szervezetek (MTA Történettudományi Bizottsága, MTA/HUN-REN Történettudományi Intézet, Magyar Történelmi Társulat, Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület, vonatkozó egyetemi kutatóhelyek) delegálnak tagokat, akik a támogatások tudományos szempontok szerinti elosztása felett őrködnek.

-      Mindazok a forrás- és dokumentumgyűjtemények, amelyek az elmúlt évek során ezen megszüntetendő intézményekhez kerültek, kerüljenek át az ezek őrzésére alkalmas és illetékes közgyűjteményekbe.

Budapest, 2026. június 25.

A Hajnal István Kör – Társadalomtörténeti Egyesület

Elnöksége és Választmánya

Az akadémia szabadság helyreállításaHIK_2026_végleges.pdf

Download PDF • 84KB