Budapest Horthy-korszakbeli digitális bűn- és nyomortérképe!

Elkészült Budapest Horthy-korszakbeli digitális bűn- és nyomortérképe, aminek munkálatairól a tavalyi konferenciánkon Kovács Noémi előadását hallgathattuk meg.

Mit találhat itt:

• Az "alvilág" központi helyei - Azok a helyek, éttermek, kocsmák, stb., ahol a bűnözők szívesen töltötték az idejüket, szervezkedtek, tervezték a következő bűncselekményt.

• Nyomortelepek, szükséglakások, menhelyek - "Gyáni Gábor szerint az I. világháború idején szünetelő lakásépítkezés, a keleti hadszínterekről Budapestre menekülő tömegek (Gyáni forrásai számukat 1916-ig 35 ezerre becsülik), majd 1918 és 1924 között az elcsatolt országrészekből Magyarországra érkező 426 ezer ember (elsősorban közhivatalnokok és értelmiségiek) okozták a két világháború közti katasztrofális lakáshiányt a nagyvárosokban. Az eleinte vasúti vagonokban lakó emberek (1921 szeptemberében az országban 4601 vagont használtak lakás céljára) minél gyorsabb elhelyezése érdekében ideiglenesnek szánt állami barakktelepek létesültek, amelyek fokozatosan alakultak át nyomortelepekké. A húszas években Budapesten és közvetlen környékén közel negyvenezer ember lakott szükséglakásokban (háromnegyedük barakklakásokban). A harmincas évek gazdasági válsága következtében a nyomortelepekkel kapcsolatos hatalmi és közéleti diskurzusok is egyre intenzívebbé váltak. E beszédmódokban ugyanakkor visszaköszöntek a már a 19. század második felétől kialakulóban levő diskurzusok elemei." forrás: Nagy-Csere Áron: Nyomortelepből mintalakótelep, In: Korall 11. évf. (2010.) 40.,https://epa.oszk.hu/00400/00414/00031/pdf/Korall_40.pdf

• Bűnesetek - Bűncselekmények, alvilági tevékenységek helyszínei.

• Razziák - „A rendőrségi razziák célja állandóan megfigyelés alatt tartani a rovott múltú bűnösöket, a lakás- és foglalkozás nélküli gyanús elemeket és állandóan űzni, nyugtalanítani azokat a kitiltott és a közbiztonságot veszélyeztető egyéneket, akik visszamerészkednek a fővárosba és a perifériák bűntanyáin bújnak meg. Minden razziák között a legnagyobb arányú és a tisztító munka szempontjából a legeredményesebb a téli és a tavaszi razzia.” Húsvéti razzia a Budai hegyekben, Magyar Ujság, 1927. április 17., 32.o.

• Bűnösnek tartott városrészek - Budapestnek azon részei, amelyek a Horthy-korszakban élők gondolataiban többnyire összekapcsolódtak a bűnnel vagy a bűnözőkkel. Például olyan területek, ahová nem mertek kimenni sötétedés után.