Adózás és adóztatás
„az egyes adókat illetően szükségtelen állást foglalnom, mert általában ellensége vagyok az adózásnak” -- David Ricardo
Az adóztatás elsődleges célja, hogy megteremtse a fedezetét a közösség/kormányzat/hatalom kiadásainak. Ennél azonban jóval árnyaltabban is megközelíthető a kérdés. Lehet úgy tekinteni az adókra, mint egy közösség vagy mint az állam működéséhez szükséges források előteremtésére és beszolgáltatására, amiért cserébe a hatalom biztosítja a közösség működését. Lehet úgy is nézni, hogy a mindenkori hatalom az adóztatáson keresztül tartja fenn, illetve bővíti ki a hatalmát. Lehet azt is mondani, hogy az adóztatás képes formálni az adott közösséget, vagyis egy olyan intézmény, amely alapvetően meghatározza és adott esetben neveli is a társadalmat. Az adóztatás tehát nem feltétlenül csak és kizárólag gazdasági kérdés, hanem vizsgálható társadalmi vagy politikai szemszögből is.
A Korall eredeti, máshol meg nem jelent tanulmányokat vár, amelyek az adott téma összetettségét és beágyazottságát, fejlődésének folyamatát és sokrétűségét kívánják megragadni és bemutatni. A szövegek bármely történeti korszakot elemezhetik és lehetnek elméleti jellegű írások, vagy esettanulmányok egyaránt. Ehhez kínálunk néhány szempontot:
● adók naturáliákban, adók pénzben: elvárások, előírások és lehetőségek
● adómentességek, kiváltságok
● formális és informális adózás
● vámok szerepe a közösségek életében
● háborús adók, illetve a háborúk hatása az adókra
● viták az „optimális” vagy „igazságos” adókról
● adószedők, adóbehajtók
● önkényes adók és ellenállások
● adólázadások
● adóelkerülések, adócsalások
● adórendszer mint társadalomformáló intézmény
● az adók típusairól szól viták: jövedelmi, fogyasztási, vagy vagyonalapú adók
● az adózás mint a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, újraelosztási szerepének
A tervezett tanulmányról egy kb. 2000 leütés terjedelmű, a feldolgozandó forrásokat is megjelölő rezümét várunk 2022. november 10-ig elküldeni a szám felelős szerkesztőinek: Lengvári Istvánnak (lengvari@gmail.com) és Somorjai Szabolcsnak (szsomorjai@gmail.com). A rezümék alapján a Korall szerkesztősége hoz döntést a felkérésekről november 21-ig. A (lábjegyzetekkel és irodalomjegyzékkel együtt) legfeljebb 60 ezer leütésnyi terjedelmű kéziratok leadási határideje 2023. március 19. Az absztrakt elfogadása nem jelenti az elkészült tanulmányok automatikus közlését. Az írásokat anonim lektorok és a lap szerkesztőinek véleményezése után tartalmi kiegészítésre és módosításra, valamint a Korallhivatkozási rendszerének pontosítása vagy javítása céljából a szerzőknek visszaküldhetjük.
A szerzői tudnivalókról: http://www.korall.org/szerzoinknek.
További információk a Korallról: http://www.korall.org/impresszum_hu
