Megjelent a Társadalmi alakzatok és identitásrégiók. Református erőterek és hálózatok c. kötet!

Megjelent és ingyenesen letölthető Kovács I. Gábor és Takács Árpád: Társadalmi alakzatok és identitásrégiók. Református erőterek és hálózatok című, a Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848-1944. között című sorozat 5. kötete.

A Történeti elitkutatások – Historical Elite Research könyvsorozat 2012-ben indult új folyamának kötetei a polgári kori magyar tudáselit meghatározó csoportja, az egyetemi tanárok családfáját, életrajzi adattárát és életútleírását tartalmazzák elemző tanulmány kíséretében. Az 1848 és 1944 között működött 1044 professzor egységes séma szerint készített szócikkeit felekezeti-művelődési alakzatok szerint haladva közöljük. Az első kötetben a zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok adatait dolgoztuk fel. A második kötettől a református felekezeti-művelődési alakzathoz tartozó 183 professzorral foglalkozunk. Először az 1914-ben indult Debreceni Tudományegyetem Hittudományi Karának tanárait mutattuk be. A harmadik kötettől a református egyház történetileg kialakult területi szervezeti egységeinek, az egyházkerületeknek a rendjében haladunk. Azt feltételeztük, hogy a református felekezeti-művelődési alakzatnak kerületenként eltérő változatai alakultak ki, s a változatok a kerületek területéről származó professzoroknak a nyolc dédszülőig feltárt családtörténeteiben is megragadhatók.

A Tiszáninneni Egyházkerület után a Dunántúli és a Dunamelléki Egyházkerületekből származó tanárokkal folytattuk. A negyedik kötetben kiemeltük közülük a 11 zsidó származásút. Azt vizsgáltuk, hogy családjaik az akkulturáció útján hogyan jutottak el a felekezetváltásig, az asszimilációig. A mostani, ötödik kötetünkben szereplő 41 tanárnál azt kutatjuk, hogy a későrendi helyzetükből hány nemzedék alatt s milyen mobilitási pályákon keresztül intellektualizálódtak a családok. Leírjuk, hogy a református iskolák erőterei hogyan támogatták ezeket a folyamatokat. Azt is igyekszünk felderíteni, hogy a kerületeken belül megkülönböztethetők-e kisebb identitásrégiók, illetve ezeket milyen hálózatok fűzték össze. Természetesen megismerkedünk az egyetemi tanári szocializáció folyamatával, valamint tanáraink tudományos eredményeivel, s adott esetben 1945 utáni sorsával is.